Az alagút szindróma az ideg- és szöveti összenyomódás következtében alakul ki. A csontok és lágyrészek által alkotott kis alagútban jelentkezhet, amelyekben az idegek és az erek futnak, így a kéz, a csukló, a könyök vagy a láb területén is előfordulhat. Az alagút szindróma lehet akut vagy krónikus, és több fajtája ismert.

Fajtái:

Carpális alagút szindróma: Ez az egyik leggyakoribb típusa az alagút szindrómának. Ilyenkor a a medianus ideg nyomás alá kerül a csukló területén. Ennek eredményeként a kéz és az ujjak zsibbadnak, gyengék, és fájdalmasak lehetnek.

Cubitalis alagút szindróma: Ebben a típusban a könyökcsúcs közelében található ulnaris ideg nyomódik össze. Ez a nyomás zsibbadást és fájdalmat okozhat az alkarban és a kéz egyes részein, különösen a kisujj területén.

Tarsális alagút szindróma: Ennek a fajtának a során a láb belső részén található tarsális alagútban nyomás alakul ki. Ez a fajta szindróma gyakran a futók körében fordul elő, és a lábfejen jelentkező fájdalommal, zsibbadással és gyengeséggel járhat.

Tünetei: Az alagút szindróma tünetei függenek a nyomás helyétől és mértékétől, de általában a következők lehetnek:

• Zsibbadás és bizsergés az ujjak területén.
• Fájdalom, amely az érintett területen jelentkezik vagy kisugárzik.
• Gyengeség és csökkent izomerő az érintett területen.
• Éjszakai fájdalom és zsibbadás, amely alvászavarokhoz vezethet.

Vizsgálat: Az alagút szindróma diagnózisát általában speciális fizikális vizsgálat és kórtörténet felvétele alapján állapítják meg. További vizsgálatok közé tartozhat a képalkotó vizsgálatok (pl. MRI vagy ultrahang) vagy az elektroneurográfia (ENG), amely a perifériás idegek vezetési sebességét méri.
Fontos megjegyezni, hogy a nyaki porckorongsérv tünetei is hasonlóak lehetnek, ezért elengedhetetlen a szakszerű kivizsgálás!